Szerecsendió

Szerecsendió: egyetlen maggal hónapokig fűszerezhetsz

A szerecsendiót nem harapod meg és nem is főzöd: a kemény, ovális magot a reszelőn csiszolod porrá, és csak annyit, amennyire a besamelnek, a spenótnak, a bolognainak vagy az almás pite töltelékének szüksége van. Az illata meleg, édeskés, kissé borsos-fás, és már egy csipet is érződik. Ezért egyetlen mag sok főzésre elég.

Eredet és történelem

A szerecsendiófa (Myristica fragrans) az indonéziai Banda-szigeteken, a Molukkákon őshonos. Az arab és a velencei kereskedők közvetítésével jutott el a fűszer Európába, ahol a középkorban drága, megbecsült árucikk volt. A 16. században a portugálok, majd a 17. században a Holland Kelet-indiai Társaság szerezte meg fölötte az ellenőrzést, és a hollandok a termesztést szigorúan szabályozták. Később a fát más trópusi vidékeken is ültették; Indonézia mellett a karibi Grenada a legismertebb termelők közé tartozik, olyannyira, hogy a szerecsendió az ország zászlaján is megjelenik. A fa csak évek múlva kezd teremni, ezért az ültetvények létrehozása mindig hosszú távú befektetés volt.

Érdekességek és meglepő tények

• Ugyanabból a gyümölcsből két fűszer lesz: a magból a szerecsendió, a mag piros, hálószerű köpenyéből pedig a szerecsendió-virág.
• A termés kajszira vagy körtére emlékeztető, sárgás gyümölcs, amely éretten kettéhasad, és felfedi a piros köpenybe bújt magot.
• A szerecsendiófa kétlaki: külön hím- és nőnövények vannak, és csak a nőnövények teremnek.
• Ha félbevágsz egy szerecsendiót, márványos, erezett mintázatot látsz a belsejében.
• Gyakran úgy mesélik, hogy a 17. századi bredai béke során a hollandok a szerecsendiót termő Run szigetet tartották meg, az angolok pedig cserébe Új-Amszterdamot, a mai Manhattant kapták.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Egészben vásárolj, mert a mag sokkal tovább megőrzi az aromáját, mint a por. Nehéz, kemény, ép magot válassz; ha puha, apró lyukak vannak rajta, vagy penészes, ne vedd meg. Egy jó mag felszínét körömmel megkarcolva erős, fűszeres illat árad.

Légmentesen zárt üvegben, száraz, hűvös, sötét helyen hosszan eltartható. Csak annyit reszelj, amennyi kell, mert a lereszelt fűszer illata gyorsan elillan.

A tejes, tejszínes, sajtos ételekkel, a spenóttal, a burgonyával, a karfiollal és az almás sütemények töltelékével jól harmonizál. Csak csipetnyit használj: nagy adagban a szerecsendió kellemetlenül keserű és nehéz, akár veszélyes is lehet. Profi tipp: a besamelt vagy a krémlevest a főzés vége felé ízesítsd, mert a hő elviszi az illóolajokat.