Érett paradicsom

Paradicsom: a bogyó, amelyet egy bíróság is zöldségnek nyilvánított

A jól érett paradicsomot már a kosárban megérzed: a szára felől édes, zöld, kissé földes illat árad, mintha a bokor levelét dörzsölted volna szét. A héj alatt sűrű, lédús hús és savanykás-édes lé van, amelyet nyersen és főzve is jól tudsz használni: a lecsóba, a pörköltbe és a szószba éppúgy való, mint a szeletelt, olajjal meglocsolt salátába.

Eredet és történelem

A paradicsom (Solanum lycopersicum) az Andok nyugati vidékéről származik, termesztésbe vonása azonban a források szerint valószínűleg Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén kezdődött. A spanyol hódítók a 16. században hozták Európába, ahol sokáig inkább dísznövényként tartották, mert sokan tartottak a mérgező rokonaitól. Elsőként a Földközi-tenger mentén, a déli konyhákban vált alapanyaggá, és onnan terjedt tovább északra, a kertek egyik legkedveltebb növényévé válva. Nálunk fokozatosan, a 19. század folyamán lett mindennapi, mindenki által ismert zöldség, azóta a lecsó, a töltött paprika, a pörkölt és a paradicsomleves is elképzelhetetlen nélküle.

Érdekességek és meglepő tények

• Botanikailag bogyó, a konyhában viszont zöldségként használjuk; az amerikai legfelsőbb bíróság 1893-ban egy vámügyben úgy döntött, hogy a paradicsomot zöldségnek kell tekinteni.
• Az olaszok „pomodoro”-nak hívják, ami valószínűleg a „pomo d’oro”, vagyis aranyalma rövidülése, a franciák régen „pomme d’amour”-nak, szerelemalmának nevezték.
• A paradicsom a szedés után is érik, mert érés közben etilén nevű gázt bocsát ki; ezért ér be gyorsabban papírzacskóban, egy érett alma vagy banán mellett.
• Több ezer fajtája létezik: van sárga, narancs, fehéres, csíkos és barnás-lilás, sőt olyan is, amely teljesen érve is zöld marad.
• Spanyolországban, Buñol városában minden év augusztusának utolsó szerdáján rendezik a La Tomatinát, a híres paradicsomcsatát.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor az illatát és a súlyát figyeld: az érett paradicsom a méretéhez képest nehéz, héja feszes és sértetlen, a szára körül édeskés illat érződik. A halvány, zöldes vállú, kemény darab még éretlen. Salátának a lédús, gömbölyű, szószhoz és sütéshez a húsosabb, kevesebb magot tartalmazó, gyakran hosszúkás fajták jobbak.

A hűtő hidegében a paradicsom illata elhalványul, húsa pedig lisztessé válhat, ezért az érett szemeket szobahőmérsékleten, napfénytől védve, néhány napig tárold. Az éretlen darabok papírzacskóban, szobán érnek tovább. A már puha, de még ép szemeket főzd szószba, azt pedig akár le is fagyaszthatod.

Természetes társa a hagyma, a fokhagyma, a bazsalikom, az olívaolaj, a mozzarella, a tojás és a paprika. Profi tipp: ha héj nélkül szeretnéd, vágd be a tetejét keresztben, forrázd 20–30 másodpercig forró vízben, majd merítsd hideg vízbe, és a héj könnyedén lehúzható.