Szegfűszeg

Szegfűszeg: Apró, sötét virágbimbó, amelyből egyetlen szem is betölti a konyhát

A szegfűszeg a szegfűszegfa szárított virágbimbója: apró, szögre emlékeztető, sötétbarna fűszer, amelynek illata melegítő, édeskés-csípős és kissé gyantás. Mézeskalácsban, forralt italokban, kompótokban és húsok pácában is megállja a helyét, de kis mennyiségben a legjobb, mert erős aromája könnyen elnyomja a többi ízt. Egy-két szem is elég hozzá, hogy az egész étel illata megváltozzon.

Eredet és történelem

A szegfűszegfa (Syzygium aromaticum) az indonéziai Molukka-szigetekről, az egykori „Fűszer-szigetekről” származik. A kínai Han-dinasztia idején, nagyjából i. e. 200 körül már ismerték: a hagyomány szerint a császár előtt megjelenőknek szegfűszeget kellett a szájukban tartaniuk, hogy leheletük friss legyen.

Évszázadokon át arab és velencei kereskedők hozták Európába, ahol a fűszerkereskedelem egyik legértékesebb tétele volt. A 17. században a hollandok a termesztést főként Amboina környékére korlátozták, máshol kiirtatták a fákat, hogy monopóliumot tartsanak fenn. Ma már több helyen, például Indonéziában, Zanzibáron és Madagaszkáron is termesztik. Hazánkban a mézeskalács, a forralt bor és az ecetes befőttek fűszereként terjedt el.

Érdekességek és meglepő tények

• A szegfűszeg a fa virágbimbója: még kinyílás előtt szedik, amikor a zöld bimbó rózsaszínesre-pirosra vált, majd napon szárítják, ettől lesz sötétbarna.
• Illatának fő összetevője az eugenol, amely a szegfűszegolaj nagy részét adja – ettől olyan jellegzetes a melegítő, csípős-édes aroma.
• A narancsba tűzött szegfűszegekből készült illatgömb, a pomander régi karácsonyi dekoráció, amely hetekig illatos marad.
• Az őrölt szegfűszeg a mézeskalács-fűszerkeverékek egyik fő összetevője, ezért érezhetjük a karácsonyi sütemények illatát szegfűszegesnek.
• Egyetlen egész szem is elég egy fazéknyi levesbe vagy kompótba; a legtöbb recept 1–3 szemmel számol.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Egészben és őrölve is kapható. Az egész szegfűszeg legyen tömör, sötétbarna, ép fejű és erős illatú; a töredezett, szürkés, alig illatozó szem már régi. Az őrölt gyorsan veszít az erejéből, ezért kis kiszerelésben érdemes venni. Légmentes dobozban, száraz, sötét helyen az egész szem akár 1–2 évig is eltartható.

Főzésnél az egész szemet a folyadékba tedd, és tálalás előtt vedd ki, mert harapni kellemetlen. Ha hagymába vagy narancsba tűzöd, könnyebben kiveszed. Az őrölt szegfűszegből elég egy csipet; túladagolva kesernyés, orvosságízű lesz az étel.

Ízpárosításhoz fahéj, gyömbér, narancs, alma, körte, méz, forralt bor, savanyú káposzta és sült húsok illenek hozzá. Profi tipp: a szegfűszegből mindig kevesebb kell, mint gondolnád, és fahéjjal párosítva lesz a legkerekebb az íze.