Feta sajt

Feta: a sós lében érlelt görög sajt, amely a salátán egyben pihen

Az igazi görög parasztsaláta, a horiatiki egyik ismertetőjele, hogy a fetát nem keverik össze az uborkával és a paradicsommal: egyben, vastag szeletként kerül a tetejére, oregánóval és olívaolajjal. Ettől lesz a sajt a tál főszereplője – sós, savanykás, krémes, és villával könnyen szétmorzsolható. A sós lében érlelt fehér sajt mellé a lédús zöldségek éppen jól esnek.

Eredet és történelem

A hagyomány szerint a feta Görögország egyik legrégibb sajtja: a hegyi legelőkön tartott juhok és kecskék tejéből készítették, a sós lében való tartósítás pedig a meleg éghajlaton praktikus megoldás volt. Gyakran hivatkoznak arra, hogy Homérosz Odüsszeiájában a küklopsz is sajtot készít, de ez inkább az ősi görög sajtkészítés hagyományára utal, a mai feta receptjére nem. A név valószínűleg az olasz „fetta”, vagyis „szelet” szóból ered, és a görögben a források szerint a 17. század óta használatos. Ma a görög konyha elmaradhatatlan része, a salátáktól a leveles tésztás pitékig, és a magyar konyhában is gyakori salátasajt.

Érdekességek és meglepő tények

• A juh- és kecsketejből készült sajtok általában fehérebbek, mint a tehéntejesek, mert a tejzsírjuk kevesebb sárga színanyagot tartalmaz.
• A sós lé nemcsak tartósít, hanem lágyan is tartja a fetát: lé nélkül a sajt gyorsan kiszárad és összeporlad.
• A feta a görög leveles tésztás pitéknek, például a spenótos spanakopitának és a sajtos tiropitának is klasszikus hozzávalója.
• A sós feta és az édes, lédús gyümölcsök – görögdinnye, sárgabarack – párosítása a nyári saláták kedvelt ellenpontja.
• A hagyományos fetát fahordóban érlelik, a modern gyártásban gyakran fémdobozban; a hordós változatot sokan karakteresebbnek tartják.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Ha az eredeti görög sajtot szeretnéd, keresd a csomagoláson a védett eredetmegjelölést (Feta, OEM/PDO); a tehéntejből készült fehér, sós lében érlelt sajtok más ízűek. Kóstold meg előbb: ha túl sós, áztasd 20–30 percre hideg vízbe vagy tejbe. Tejterméket tartalmaz, ezért tejallergiásoknak nem alkalmas.

Felbontás után tartsd a saját sós lében, zárt dobozban, a hűtőben, és a csomagon jelölt időn belül használd fel. Ha kevés a lé, gyengén sós vízzel pótolhatod.

Az oregánó, az olívaolaj, az uborka, a paradicsom, a menta és az olívabogyó a természetes társa. Ha egyben kínálod, vágj vastag szeletet, és csorgass rá olívaolajat; ha morzsolod, tedd az étel legvégére, mert a hőtől megpuhul, és az íze is eloszlik.