Tejcsokoládé (darabolva)
Tejcsokoládé: puha, tejes édesség, ami testhőmérsékleten olvad
A tejcsokoládé lágyabb és kevésbé keserű, mint a fekete csokoládé: a kakaó mellett a tej és a cukor adja krémes, kissé karamellás jellegét. Tésztákba, krémekbe és ganache-ba darabolva vagy olvasztva egyaránt jól használható, csak egy kis türelem kell hozzá, mert érzékenyebb a hőre, mint a keserű változat.
Eredet és történelem
A kakaófa (Theobroma cacao) a közép- és dél-amerikai esőerdők növénye, magjaiból a maják és az aztékok már régen italt készítettek. Európába a 16. században jutott el a kakaó, ahol először forró, édesített italként lett népszerű. A szilárd, rágcsálható csokoládé a 19. században alakult ki, amikor a kakaóvaj kinyerésével és a szemcseméret finomításával lágy, olvadékony állagot értek el. A tejcsokoládé megszületése az 1870-es évek közepére tehető: a források szerint a svájci Daniel Peter a tej és a csokoládé összekeverésével kísérletezett, a szomszédja, Henri Nestlé tejkészítményének segítségével. A tejcsokoládé azóta a világ egyik legkedveltebb édessége lett.
Érdekességek és meglepő tények
- A kakaóvaj nagyjából testhőmérsékleten olvad, ezért érezzük úgy, hogy a tejcsokoládé a szánkban lágyan eltűnik.
- A gyártók a csokoládét temperálják, vagyis szabályozott hűtéssel és melegítéssel érik el, hogy fényes legyen és roppanjon; az olvasztáskor ez a hatás elveszhet.
- A csokoládén megjelenő fehéres, csíkos bevonat, az úgynevezett zsírvirágzás, nem penész, hanem a felszínre vándorolt kakaóvaj; az íze kissé változhat, de ártalmatlan.
- Sok tejcsokoládéban szójalecitin dolgozik emulgeálószerként, ezért szerepel a szójabab az allergének között.
- Olvasztáskor a víz az ellensége: már néhány csepp víz is összecsomósíthatja a csokoládémasszát.
Hasznos tudnivalók a konyhában
Vásárláskor az összetevők listáját nézd: minél előrébb áll a kakaómassza és a kakaóvaj, annál erősebb a csokoládéíz, a jó csokoládé felülete pedig fényes, a törése tiszta és roppanós. Hűvös, száraz, sötét helyen tárold, erős illatú ételektől távol; hűtőbe ritkán érdemes tenni, mert a páralecsapódástól cukorvirágzás jelenhet meg rajta. Tejet és szóját tartalmaz, ezért tej- vagy szójaallergiásoknak nem alkalmas.
Fogazott késsel darabold egyforma kockákra, hogy egyenletesen olvadjon. Vízgőz fölött, alacsony hőfokon vagy mikróban rövid, 20–30 másodperces szakaszokban, közben megkeverve olvaszd, mert a tejcsokoládé gyorsabban megég, mint a keserű. Sajttortához, brownie-hoz és mázakhoz is jó. Profi tipp: ganache-hoz forrósítsd fel a tejszínt, öntsd a darabolt csokoládéra, hagyd állni 1–2 percig, majd keverd simára.
Allergén információk
Tápérték 100 g tejcsokoládé (darabolva) esetén
| Tápanyag | Mennyiség (100 g) |
|---|---|
| Kalória (kcal) | 535 |
| Fehérje (g) | 7,7 |
| Zsír (g) | 30 |
| Szénhidrát (g) | 59 |
| Cukor (g) | 51 |
| Rost (g) | 3,4 |
| Só (g) | 0,2 |
Receptek, amelyek tartalmazzák ezt az alapanyagot
Csokoládéfalatkák aszalt gyümölcsökkel
Karácsonyi forrócsokis csokipohár cukorbottal
Karácsonyi manós csokis mini sajttorta muffinformában
Mogyorós szaloncukor
Krémes dubai csokoládé sajttorta recept
Csokoládés mogyorókrém házilag
Biscoff trüffel recept – sütés nélkül, krémes
