Fehérrépa

Fehérrépa: a leveszöldség halk, édeskés fehér gyökere

Húslevesben, gulyásban és raguleves alapjában ez a legkevésbé feltűnő gyökér: halvány, sápadt, mégis hiányzik, ha kimarad. A fehérrépa finoman édeskés, enyhén fűszeres ízt ad a főzőlének, és a hosszú főzést is jól viseli. Érdemes megismerni, mert a neve mögött nem mindig ugyanaz a növény áll.

Eredet és történelem

A fehérrépa név a magyar konyhában több rokon gyökérzöldséget is takarhat: leggyakrabban a pasztinákot (paszternákot) vagy a petrezselyemgyökeret értik alatta, néhol pedig a szó szerinti fehér répát, a tarlórépát. A pasztinák Európa és Nyugat-Ázsia vadon élő növénye; a rómaiak is ismerték, és a középkori Európában, a burgonya elterjedése előtt fontos, édeskés gyökérzöldségnek számított. A petrezselyemgyökér Közép-Európában lett népszerű, és a magyar leveszöldség hagyományos tagjává vált. A tarlórépát Eurázsiában évezredek óta termesztik. Hogy pontosan melyiket kapod a piacon, vidékenként és eladónként eltér, ezért a fehérrépát a konyhában inkább egy fogalomnak érdemes tekinteni: a levesbe való, halvány, édeskés gyökérnek.

Érdekességek és meglepő tények

• A pasztinák, a petrezselyemgyökér, a zeller és a sárgarépa mind az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, vagyis közeli rokonok; a tarlórépa ezzel szemben a káposztafélékkel áll rokonságban.
• Európában a burgonya elterjedése előtt a pasztinák a mindennapi étrend egyik fontos gyökérzöldsége volt.
• A magyar húslevesben és gulyásban a fehérrépa a sárgarépával, a zellergumóval és a hagymával együtt alkotja a leveszöldséget.
• A pasztinákot nyersen, vékonyra reszelve is meg lehet enni: íze édeskés, kissé diós.
• A vadon élő pasztinák nedve napfényben bőrirritációt okozhat, ezért kertben a növényt kesztyűben szedd.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor feszes, sima, halvány krémszínű, sérüléstől és ráncoktól mentes gyökeret válassz. A nagyon vastag, öreg példányok közepe fás lehet, ezért a közepesen vastag, karcsú gyökér a jobb választás. A hűtő zöldséges rekeszében, zacskóban vagy nedves konyharuhában néhány hétig eltarthatod, a levágott zöldjét viszont előbb távolítsd el.

Levesbe és raguba nagyobb darabokban tedd, hogy lassan adja le az ízét, a főzés végén szedd ki, ha nem szeretnéd, hogy az édessége túlsúlyba kerüljön. Sütve és pürének is jó, vajjal, tejföllel, kakukkfűvel és petrezselyemzölddel jól illik. Profi tipp: a vastagabb gyökér fás magját vágd ki, mielőtt a levesbe teszed.