Tonhal konzerv, olajos, lecsepegtetve

Tonhal: a hal, amelyet már az ókorban is tartósítottak

Nyisd ki a dobozt, és az olaj alatt rostos, puha, halvány rózsaszínes-bézs falatok bukkannak elő, amelyek villával egyetlen mozdulattal szétszedhetők. A lecsepegtetett tonhal íze kellemesen sós, tömör és enyhén olajos, a fehérjében gazdag falatok pedig laktatóvá teszik az egyszerű ételt – salátában, tésztában vagy szendvicsben is.

Eredet és történelem

A Földközi-tenger vidékén már az ókorban sózták és tartósították a tonhalat: a föníciaiak, a görögök és a rómaiak is kereskedtek vele, egyes partvidékek pedig a tonhalfogásból éltek. A hőkezelt konzerv ötlete a 19. században született meg, és a tonhal hamar az egyik legismertebb halkonzerv lett. Ma a konzervtonhal többnyire csíkos vagy sárgaúszójú tonhalból készül: a halat általában előfőzik, megtisztítják, dobozba töltik, olajjal vagy sós lével együtt lezárják, és hőkezelik. Ennek köszönhetően a halkonzerv hosszú ideig eláll, ezért vált a kamrák állandó szereplőjévé. Az olajos változat puhább és szaftosabb, mint a saját levében eltett, ezért a salátákban és a tésztaszószokban is kedvelt.

Érdekességek és meglepő tények

• A konzervben ritkábban kapható hosszúúszójú tonhal (albacore) húsa világosabb, ezért „fehér tonhalként” is árulják.
• A tonhal egyes fajai a legtöbb halnál melegebben tartják az izmaikat, ami a gyors úszáshoz kell.
• Szicíliában a tonnara a hagyományos tonhalfogó és -feldolgozó telep neve.
• A piemonti vitello tonnato hidegen, szeletelve tálalt borjúhús tonhalas mártással.
• A tonhal húsában sötétebb, erősebb ízű sávok is húzódnak, ezért a konzervben előforduló sötétebb darabok nem hibát jeleznek.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor a doboz ép legyen: a felpúposodott, szivárgó vagy erősen behorpadt konzervet ne vidd haza. A címkén nézd meg a halfajtát, az olaj típusát (olíva- vagy napraforgóolaj) és azt, hogy darabos vagy aprított tonhalról van-e szó; salátához a darabosat érdemes választani. Halat tartalmaz, ezért halallergiásoknak nem való.

A bontatlan dobozt tartsd hűvös, száraz helyen. Felbontás után tedd fedeles üveg- vagy műanyag edénybe a saját olajával együtt, és a hűtőben egy-két napon belül használd fel.

Vöröshagymával, fehér babbal, kapribogyóval, citrommal, petrezselyemmel és paradicsommal jól harmonizál. Profi tipp: a lecsepegtetett tonhalt villával csak durván szedd szét, és a végén keverd az ételhez, így nem lesz péppé; mivel a konzerv önmagában is sós, a többi hozzávalót óvatosan sózd.