Dióbél

Dióbél: két ráncos fél, olajos édesség kesernyés hártyával

A dióbél íze összetettebb, mint amilyennek első harapásra tűnik: olajos, enyhén édes, a végén finoman fanyar, mert a ráncokat borító vékony hártya kesernyés. Ez a kis keserű íz teszi kiegyensúlyozottá az édességeket és a sós fogásokat is. Krémlevesre szórva, salátába aprítva, süteménybe őrölve vagy egy marékkal magában is jól működik.

Eredet és történelem

A közönséges dió (Juglans regia) őshazáját általában a Balkántól Közép-Ázsiáig húzódó térségben keresik, és az ember már nagyon régóta termeszti. A dió maga a fa termésének belső magja, amelyet zöld burok és kemény héj véd, a diófa pedig lassan növő, terebélyes, hosszú életű fa. A rómaiak „Jupiter makkjának” (Iovis glans) nevezték, ebből ered a nemzetség latin neve, a Juglans. Az angol walnut szó a régi angol „idegen dió” kifejezésre megy vissza. A Kárpát-medencében is régóta termesztik, sok magyar kertben áll diófa. A konyhában a diós beigli, a diós tészta és a dióspite mellett a saláták és a krémlevesek is szívesen használják.

Érdekességek és meglepő tények

• A frissen szedett, még nem szárított „nedves” dió ősz elején kapható, a hártyája is lehúzható, és általában szelídebb, tejszerűbb ízű, mint a megszáradt.
• A dióolaj hidegen préselt, illatos salátaolaj, hevítésre viszont nem való, mert hamar füstölni kezd és megkeseredik.
• Az olasz nocino likőrt és a zölddió-befőttet éretlen, még zöld burkú diókból készítik.
• A diófa gyökere és levele juglon nevű vegyületet bocsát ki, amely a fa alatt sok növény növekedését gátolja, ezért nehéz alá zöldséget ültetni.
• A héja természetes csomagolás: a héjas dió sokkal tovább eltartható, mint a kész dióbél, amelynek zsírja gyorsabban avasodik.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Ha van időd törni, vegyél héjas diót, mert sokáig eltartható. A kész dióbélnél a világos, aranybézs szín általában a frissesség jele; a sötét, megbarnult, penészes vagy avas, kesernyés szagú darabot dobd ki. Diófélét tartalmaz, ezért diófélére allergiásoknak nem való, és a vendégeknek is jelezd, ha dió van az ételben.

A kész dióbelet hűvös, sötét helyen, légmentes edényben tárold, nagyobb mennyiséget hűtőben vagy fagyasztóban, mert a zsírja hamar megavasodik, és könnyen átveszi más ételek szagát.

Szárazon, 160–180 °C-os sütőben vagy serpenyőben pirítsd 5–8 percig, amíg illatozik; ügyelj rá, mert hamar megég és keserű lesz. Csirkés-szőlős salátához, zeller- vagy tökkrémlevesekhez, sajtokhoz, almához, körtéhez, mézhez és csokoládéhoz is illik. Profi tipp: a pirított diót hagyd teljesen kihűlni, mielőtt aprítod vagy tálalás előtt ráhinted, mert így marad ropogós.