Magozott meggy (üveges, lecsepegtetett)

Meggy: kimagozva és lecsepegtetve, süteményre készen

Aki próbált már egy kiló meggyet kimagozni, tudja, mennyi munka ez – és milyen pirosak lesznek tőle az ujjai. Az üveges, magozott meggy ezt a részt átugorja: elég lecsepegtetni, és máris mehet a süteménybe, a levesbe vagy a krémek közé, megtartva a meggy jellegzetes, savanykás ízét, amelyet a vaníliás krém vagy a csokoládé szépen kiegyensúlyoz.

Eredet és történelem

A meggy (Prunus cerasus) a cseresznye közeli rokona, de annál savanykásabb; a botanikusok szerint a cseresznye és a csepleszmeggy természetes keresztezéséből alakult ki, őshazája Délnyugat-Ázsia és Délkelet-Európa térsége. Európában évszázadok óta termesztik, a Kárpát-medencében pedig különösen jól érzi magát: a magyar fajták közül például az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös ismert. Savassága miatt a legtöbb ételben cukorral kiegyensúlyozva kerül az asztalra. A friss meggy főszezonja nyár eleje, az üveges változat viszont egész évben elérhető: a gyümölcsöt kimagozzák, majd általában könnyű cukorlével együtt üvegbe töltik és hőkezelik, így hosszú ideig eltartható.

Érdekességek és meglepő tények

• A hideg meggyleves a magyar nyári gyümölcslevesek egyik klasszikusa; sokan tejszínnel vagy tejföllel simítják.
• A Fekete-erdő torta gyakran savanykás meggyel és kirsch nevű cseresznyepálinkával készül.
• A konyakmeggy, vagyis a csokoládéba mártott, alkoholos szirupos meggyszem a magyar bonbonok és sütemények kedvelt klasszikusa.
• A meggy sötét vörös színét természetes színanyagok adják, ezért egy csepp meggylé is nehezen jön ki a textilből.
• A meggymag nem ehető, és a magozott gyümölcs között is előfordulhat egy-egy elkerülő szem, ezért a tésztába keverés előtt érdemes átnézni.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor az üvegben lévő meggyszemek épek és egyenletesen sötétvörösek legyenek, a lé pedig tiszta. Az összetevők között általában meggy, víz és cukor szerepel, de az édesség mértéke termékenként eltér, ezért a süteményed cukrát is ehhez igazítsd. Bontatlan üvegben hűvös, sötét helyen tárold; ha a fedél kidudorodik, a lé buborékol vagy furcsa a szaga, ne használd fel.

Felbontás után tedd a meggyet zárt edénybe, tartsd a hűtőben, és néhány napon belül használd fel. A levét ne öntsd ki: keményítővel sűríthető meggyszószként, krémekhez, öntetnek vagy hideg italhoz is jó.

Ízben a vanília, a fahéj, a csokoládé, a mák, a mascarpone és a túró párosul vele legjobban. Profi tipp: a lecsepegtetett meggyet papírtörlőn szárítsd meg, és kevés lisztben forgasd meg, mielőtt a tésztába kevered – így nem süllyed a tepsi aljára, és a tésztát sem festi át pirosra.