Burgonya (krumpli)

Burgonya: Az inkák aranyától a modern konyha megkerülhetetlen alapkövéig

A burgonya sokkal több, mint egy egyszerű köret: ez az az alapanyag, amely megváltoztatta a világtörténelmet és megmentette Európát az éhínségtől. Legyen szó ropogós sült krumpliról vagy selymes püréről, a burgonya sokszínűsége és laktató ereje miatt minden kamra legfontosabb kincse.

Eredet és történelem

A burgonya őshazája Dél-Amerika, pontosabban az Andok hegység vidéke, ahol az inkák már évezredekkel ezelőtt termesztették. Európába a 16. században, a spanyol hódítók közvetítésével jutott el, ám kezdetben gyanakvással fogadták: mérgezőnek hitték, vagy csupán dísznövényként tartották a virága szépsége miatt. Az áttörést a 18. század hozta meg, amikor az uralkodók – köztük II. Frigyes és Mária Terézia – felismerték stratégiai jelentőségét. Magyarországon a 18. század végén kezdett elterjedni, és hamar a "szegények kenyere" lett, mára pedig a magyar gasztronómia egyik legfontosabb pillére.

Érdekességek és meglepő tények

• A burgonya volt az első zöldség, amelyet a világűrben termesztettek: 1995-ben a Columbia űrrepülőgép fedélzetén tesztelték a fejlődését.
• Világszerte több mint 4000 különböző burgonyafajta létezik, amelyek színben, textúrában és ízvilágban is drasztikusan eltérhetnek.
• A 18. századi Franciaországban Marie Antoinette burgonyavirágot tűzött a hajába, hogy népszerűsítse a növény fogyasztását a nemesség körében.
• A burgonya súlyának közel 80%-a víz, mégis rendkívül gazdag C-vitaminban és káliumban, ha héjában készítjük el.
• A "krumpli" szavunk a német Grundbirne (földi körte) kifejezésből ered.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor mindig keressük a feszes, kemény tapintású gumókat. Kerüljük azokat a példányokat, amelyek csírázni kezdtek vagy zöldes foltok láthatók rajtuk, mivel ezekben felszaporodhat a szolanin nevű kesernyés, enyhén mérgező vegyület. A burgonyát hűvös, sötét és jól szellőző helyen tároljuk; soha ne tegyük hűtőbe, mert a hidegben a keményítő cukorrá alakul, ami rontja az ízét és az állagát.

A főzésnél figyeljünk a típusokra: az "A" jelzésű burgonyák nem főnek szét, így tökéletesek salátákhoz, a "B" típusúak általános felhasználásúak, a "C" jelzésűek pedig szétfővők, így ezekből lesz a legjobb püré vagy gombóc. Ízek tekintetében a burgonya imádja a vajat, a tejszínt, a fokhagymát és a friss fűszernövényeket, mint a rozmaring, a kakukkfű vagy a kapor.