Darabolt paradicsom konzerv

Darabolt paradicsom: az érés csúcsán zárt íz, szószhoz készre vágva

A lasagne, a ragu és a gyors tésztaszósz alapja gyakran nem friss, hanem konzervparadicsom: januárban a piaci paradicsom ritkán versenyezhet vele. A dobozba általában teljesen érett gyümölcs kerül, felkockázva, paradicsomlében. Egy kinyitás, és a szósz alapja kész, hámozás és vágás nélkül; a doboz leve pedig a szószhoz szükséges folyadék egy részét is adja.

Eredet és történelem

A konzervek története a 19. század elejére nyúlik vissza: a francia Nicolas Appert üvegekben, hőkezeléssel tartósította az ételt, az angol Peter Durand pedig 1810-ben szabadalmaztatta a bádogdobozt. A paradicsom ipari feldolgozása Olaszországban, különösen Campania és Emilia-Romagna vidékén vált jelentőssé, a források szerint a 19. század második felétől. A darabolt változat a modern konyha kényelmi terméke: a hámozott paradicsomot kockákra vágják, és általában paradicsomlében töltik dobozba, majd hőkezelik. Nálunk a lasagne, a ragu és a különféle tésztaszószok révén lett a spájz állandó szereplője, de a paradicsomos raguk és levesek gyors változataiban is gyakran feltűnik.

Érdekességek és meglepő tények

• A darabolt konzervparadicsomban gyakran van kalcium-klorid nevű szilárdító adalék, amely a kockákat egyben tartja – ezért főzéskor lassabban esnek szét, mint a friss paradicsom.
• Az összetevők között sokszor citromsav is szerepel, amely a savasságot szabályozza.
• A paradicsom savas, ezért a fémdobozok belsejét védőbevonat borítja, hogy a tartalom ne érintkezzen közvetlenül a fémmel.
• A konzervet nem tartósítószer, hanem a hőkezelés és a légmentes zárás őrzi meg.
• Sok szakács szerint téli szószba jobb választás, mint a korán szedett, kemény, íztelen friss paradicsom.

Hasznos tudnivalók a konyhában

Vásárláskor olvasd el az összetevők listáját: jó esetben paradicsom, paradicsomlé, esetleg citromsav és kevés só szerepel benne. Az ép, nem horpadt, nem felpúposodott dobozt válaszd; a sérült vagy dagadt konzervet ne vedd meg.

Bontatlanul hűvös, száraz helyen a jelölt ideig eltárolható. Felbontás után ne hagyd a fémdobozban: tedd zárható üveg- vagy műanyag edénybe, hűtsd, és két-három napon belül használd fel. A maradék adagokban jól fagyasztható.

Lasagne-hoz, raguhoz, tésztaszószhoz, pizzához, levesekhez egyaránt jó. Az olívaolaj, a hagyma, a fokhagyma, a bazsalikom, az oregánó és a mozzarella a klasszikus társai. Profi tipp: ha a szósz savanykás, egy csipet cukor vagy egy kevés reszelt sárgarépa kerekíti, ha pedig híg, néhány percig fedő nélkül, kis lángon főzd be.