A szőlőt jól megmosom, megszárítom, leszemezem. Üvegekbe rakom, hogy jól eligazodjon, közben tenyeremmel megütögetem az üveg alját. Ráteszem a tetejére a nádcukrot és felengedem szódavízzel az üvegeket, és légmentesen lezárom, és végleges helyükre teszem őket!

Mikor a szódát beleengedem egy üvegbe, azt azonnal zárni kell, hogy ne illanjon el a szénsav. Tehát egyesével zárunk, nem töltjük előre fel az összes üveget.

Mikor a szőlőt megkezdjük, hagyjuk tető nélkül elillanni a szénsavat és ezután fogyasztható a finom ropogós szőlő.

Ha azonnal megkóstoljuk a szőlőnket felbontás után, csípni fog a szénsav miatt, de ez annak a jele, hogy szépen dolgozott a szóda.

Ezen kívül ez a módszer meggynél is kiválóan alkalmazható!

Megjegyzés:Csak a hagyományos patronnal készült szódavíz vagy most már kapható óriás patronos szódagép, alkalmas erre a módszerre!

Szódagépnél mi magunk állítjuk be, vagyis nyomjuk be a bubi mennyiséget, erősséget. A kompót esetében jó erősre készítsük el a szódát, 6-7 nyomásnyi szénsavat juttassunk az 1 liter vízhez!

Ami még fontos, hogy a szőlőszemeken szódában való eltevéskor nem hagyunk kis száracskát, mint a szirupos változatnál, ugyanis, ha száracskával tesszük a szódába, akkor szét fognak robbanni a szőlőszemek, mert a szénsav szétrepeszti a héjukat, mivel nincs, ahol bejussanak a kis bubik a szőlő belsejébe. Így szépen óvatosan tépkedjük le a fürtről a szemeket, és úgy rakjuk az üvegekbe.